Folyosók, termek

First topic message reminder :

Mindenféle folyosó és terem amire csak szükség lehet.

[Honnét tudod, hogy tőlem te nem kapnál el bármit is?=P]

*Keresi a férfi tekintetét, de nem leli. Helyette érzéki csókot kap nyakába, mely akaratlanul is felszakít egy jóleső sóhajt ajkairól. Még szemhéjait is lehunyja pár pillanatig.*
- Jó éjt. *súgja ő is, kissé megbabonázva, beleborzongva a közelségbe. Ahogy a másik ellép, lépne utána, de szerencsére időben megállítja mozdulatát, így csak egyszerűen lelép az ágyról.
Ahogy becsukódik az ajtó Horus után, nagyot fúj, kiengedi tüdejéből a levegőt, majd hanyatt vágódik az ágyon.
Buksija a falnak koccan, ő pedig fájlalón szisszen fel, hogy aztán kezecskéjével a kobakját szorongatva felpiszkált fantáziálások közepette térjen lassan nyugovóra.*

//Köszi. :k //

[Orvosi szoba]

*Úgy másfél óra elteltével nyílik az ajtaja az orvosi szobának. Kutya lép ki rajta, de résnyire nyitva hagyja maga mögött az ajtót. Tekintetével Roxan-t keresi. Egyébként fehér köpenyt visel, nyakában az arca elől lehúzott műtős maszkot. A műtős sapkát nemrég húzhatta le, hiszen eléggé kutyák a kiszabadult hajszálak, de haja össze van fogva természetesen hátul.
Arcáról semmi sem olvasható le, így nem derül ki az első pillanatban, hogy mi van a macskával.
Egyébként nem kis erőfeszítésekbe tellett az igazi dokijuktól kikérni a helyiséget arra, hogy egy macskát megműthessen. De elintézte és kiderült, hogy még mindig tökéletes formában van, ha szakmáját tekintjük.*

[Orvosi szoba]

- Még bent tartanám éjszakára, de szerintem nem lesz... kutya baja sem. *Az utolsó pár szó kimondásakor halvány, csibészes kis mosoly jelenik meg az ábrázatán. meg van magával elégedve, no. Már szülést is vezetett le, meg macskát is műtött... bár ez utóbbi nem újdonság, hiszen több mint tíz évig a szakmájában dolgozott.*
- Esetleg ha van valami vacakja, amit szeret, azt betenném mellé. *A vacakot abszolút szerethetően mondja a macska játékaira értve. Remélhetőleg nem kell magyaráznia, hogy mire is gondolt, neki ez a szava járása. Még a lánya nevezte vacaknak a kutyájuk játékait, az ilyesmi meg igencsak bevésődik.*

[Orvosi szoba]

*Csak aprót biccent a köszönetre. Igazából nem érzi azt, hogy ezt nagyon köszöngetni kellene, de elfogadja. A megjegyzésre halványan elmosolyodik.*
- Kétlem, hogy beférnél a hordozójába. Csak azért kérdeztem, mert friss műtéti sebbel, idegen helyen, pánikba eshet és valami olyannal, ami az otthonra emlékezteti, vagy ismerős számára, könnyebb lenne neki, amikor felébred. A legtöbb állat így reagál ugyanis. Új helyen bizalmatlanok, vagy megzavarodhatnak. Bár ettől mondjuk nem kell kétségbeesni, mert lehet, hogy simán végigalussza az éjszakát, meg egyébként is ott leszek nagyrészt mellette és ha kap kaját, úgyis elhallgat. *A lényeget pedig komolyan magyarázza, simán elmehetne National Geographic-ra műsorvezetőnek, mert érdekes, ahogy magyarázza. Tényleg csak informál, nem akar kioktatni, de még csak súlyosabbnak sem állítja be a helyzetet a kelleténél. Simán lehet, hogy így is halál nyugodtan végigalussza az éjszakát a macsek. Egyébként még gesztikulál is beszéd közben kissé.
A kérdésre hirtelen megilletődni tűnik, de gyorsan helyrebillenti vonásait és nagy, barna, kutyaszemekkel, kissé talán értetlenül tekint a nőre. Rövid hatásszünet után válaszol.*
- Nem azért tettem, mert kompenzálást vártam.

[Orvosi szoba]

- Felőlem beköltözhetsz egy üres szobába, én nem árullak be. *Mondja teljesen nyugodtan, mintha tök hétköznapi lenne, hogy "vendégek" alszanak csak úgy bent és ez olyan baromi szabályszerű lenne. Bár elvileg míg műtött, se hagyhatta volna Roxant őrizetlenül. A következő kijelentésre elmosolyodik, le is tekint mintha csak szégyellné, hogy ilyen kis vidám (pedig tényleg nem viszi túlzásba ezzel a modoros mosolygással).*
- Igazából annak örülnék a legjobban, ha nem lennél az adósom. Megtennéd értem... hogy nem leszel? *Tekint Roxanra végül, már-már jámboran. Tessék, itt egy szívesség, amit a nő megtehet érte.*

[Orvosi szoba]

- Hát az bizonyára szörnyű lenne. *Mondja teljesen komoly kifejezéssel s hanghordozással. Csak következtetni lehet, hogy ironizál. Annyira nem híve ennek a sok szabálynak, teljesen elveszítik az egyéni mérlegelés lehetőségét. A kijelentésre csak zavartan elmosolyodik, gyorsan még be is tekint az ajtórésen, hogy ránézzen a macska hordozójára, amiben az állat békésen szuszog.*
- Szeretném azt hinni, hogy én hívlak meg, de egyébként minden további nélkül. *Szeretné azt hinni, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen ő is hívja meg Roxan-t. Mindenesetre, becsukja teljesen maga mögött az ajtót, nyakából leszedi a maszkot és zsebre vágja. Felőle mehetnek, jó érzés újra köpenyben mászkálni.*

[Folyosó]

*Kissé zavartan sandít a nőre, amikor a közelebb hajol hozzá, észrevétlenül szusszan, amikor a közelség véget ér. Majd ugyebár megindul a hölgy mellett, kezeit a köpenye zsebeibe süllyesztve. A kérdés hallatán végignéz magán, nem válaszol azonnal, de végül bólint.*
- Igen, volt már rá példa. *Halvány mosollyal nyugtázza a dolgot, amolyan keserű halksággal, majd ezt egy pár másodperc csend követi. De tényleg csak pár másodperc, mert utána ismét megszólal, halkan.*
- Lehet egy indiszkrét kérdésem? *Fordítja kissé oldalra a fejét a nő felé. Arcáról semmit sem lehet leolvasni. Közben talán el is érnek a konyháig.*